argentin

Hatalmas kiterjedése miatt az ország felszíne igen változatos. Három nagy tájegysége: Paraná-alföld vagy La Platá-alföld: az északi határ és a Río Colorado, illetve az Atlanti-óceán és az Andok előhegyei, a Monte vidékéig terjedő, 250 m tengerszint feletti magasságot sehol sem meghaladó síkság. Az alföld helyén található tengeröblöt a harmadidőszak végén a Brazil felföldről és az Andokból lefutó folyók töltötték fel, majd felszínét a negyedidőszakban lösz borította. Argentína legnagyobb és legjelentősebb nagytája. Éghajlata és növényzete alapján három résztájra osztható: Pampa: a terület déli része, mérsékelt övi sztyepp. A nedves pampa (Buenos Aires tágabb körzete) a föld legkiválóbb gabonatermő tájai közé tartozik. Eredetileg ez a vidék is fátlan volt, jelenleg az utak mentén és a településeken az ember által messziről hozott fafajták élnek. A belső, szárazabb vidékeken (száraz pampa)nagyarányú állattenyésztés folyik. Az asztalsimaságú Pampa két szigethegye a Serra del Tandil és a Serra de la Ventana. Gran Chaco: A kelet felé lejtő, egyenetlen síkság északon a Paraná és az Andok között terül el; szubtrópusi sztyepp. A Gran Chaco viszonylag száraz vidék, ingadozó vízjárású folyókkal, lefolyástalan tavakkal. Gyakori a tövises bozót. Jellegzetes fája a quebracho. Argentin Mezopotámia: a Paraná és az Uruguay folyók közti terület. Délen mocsaras, északkeleten, Misiones tartomány területén már a Brazil-felföld része dombos, trópusi jellegű esőerdő. Jellegzetes növénye a yerba, melyből az argentin nemzeti ital, a maté-tea készül. Hegyvidék Bolíviától Tűzföldig: két része a Száraz- vagy Belső Pampa (Monte) és az Andok keleti része, a Keleti-Kordillera és a Nyugati-Kordillera kis része. A száraz hegyvidékek völgyeiben a magas hegyek olvadékvizeiből táplálkozó folyók alakítanak ki oázisokat. Ezek némelyike kiváló szőlőtermő terület. A gyümölcstermesztés is nagyarányú. Északon Jujuy tartomány már az Andok magas központi fennsíkján, az Altiplanon fekszik. Délebbre, a Patagóniát nyugatról határoló hegyvidéken nagy glaciális tavak alakultak ki: Lago Argentino, Lago Viedma és mások. Ezek környezete helyi fajtákból álló örökzöld erdő. A folyókban lazac és pisztráng él. Patagónia: táblás vidék a Río Coloradótól déli irányba egészen a Tűzföldig. Magassága 100–1500 m között változik. Az Andokból az Atlanti-óceánba tartó folyók tagolják. Mivel a csapadékot hozó nyugati szeleket az Andok árnyékolja, viszonylag száraz az éghajlata. Délre haladva egyre hűvösebb, de az óceán közelsége óvja a szélsőségektől. A köves, sovány talajon nagybirtokok alakultak ki. A népsűrűség itt alacsony. Egészen délen, a Tűzföldön több a csapadék, örökzöld erdők alakultak ki. Argentína legmagasabb pontja a 6962 m magas Cerro Aconcagua.